Cikkek
Fel az Akropoliszra? – Varga Barnabás az AEK Athénban folytatja
A görög AEK Athén kedden késő délután hivatalosan is bejelentette, ami már napokkal korábban borítékolható volt: átigazolta Varga Barnabást a Ferencvárostól. A 13-szoros bajnok 4,5 millió eurót fizet a 28-szoros válogatott támadó játékjogáért, aki az ősszel 29 találkozón 20 gólt szerzett az FTC színeiben, míg a magyar nemzeti csapatban az öt világbajnoki selejtezőjén ötször volt eredményes.
90 perc helyett 90 másodperc – hogyan változik a focifogyasztás kultúrája?
A futballfogyasztás sokáig messze túlmutatott önmagán, a sportág rajongói meccsnapon a mérkőzések köré szervezték az életüket. A kezdőrúgás kijelölt pillanata családok, baráti társaságok, komplett szurkolói közösségek életritmusát alakította: a futball időhatározó volt. A kilencven perc nem pusztán a játékidőt jelentette, hanem egy közösen elfogadott kulturális egységet. Kétszer 45 perc, közte negyedóra szünet: mindez együtt adott értelmet az élménynek. Noha a labdarúgás formai keretrendszere még mindig ez, az már koránt sem magától értetődő, hogy ekképpen is „fogyasztjuk”.
Vajon Trump a labdarúgó-világbajnokságot is megtrollkodja?
Bár Donald Trump köztudottan szereti a sportot (és persze annál is jobban a csúcseseményekkel járó rivaldafényt), a labdarúgás iránt 2025-ig nem tanúsított különösebb érdeklődést. Viszont mivel idén nyáron az Egyesült Államok lesz a vb egyik házigazdája (Kanada és Mexikó mellett), az amerikai elnök sem akar kimaradni a jóból, és már a World Cup „főpróbáján”, a tavaly nyári klubvilágbajnokságon ízelítőt adott abból, mire is számíthat tőle a nagyvilág a csúcstornán.
A pankráció keresztapja volt, az Egyesült Államok elnöke lett
Donald John Trump multimilliárdos üzletemberként a sportvilágra is kivetette a hálóját, az 1980-as évektől kezdve sorra kísérletezett a legkülönbözőbb sportágak révén is tovább növelni a vagyonát – és persze fennen hirdetni a nevét. Tucatszámra vásárolta a golfklubokat, bábáskodott a pankráció felett, de volt saját kerékpáros körversenye és amerikai futballcsapata is. Utóbbira mondjuk aligha emlékszik szívesen, mert miután trösztperbe fogta az NFL-t, földbe állított egy egész ligát.
Fegyelmezett szenvedély – a japán futballultrák páratlan világa
A 2018-as és a 2022-es világbajnokságok egyik legemlékezetesebb kísérőjelensége a lefújás után a stadionban maguk után takarító japán szurkolók voltak; az erről készült felvételek bejárták a világsajtót. Amin a nagyvilág ledöbbent, az a japánoknak teljesen természetes. A fanatizmus, a szenvedély és a megszállottság ugyanis nem zárja ki, hogy az alapvető civilizációs viselkedési normákat a futballultrák is betartsák – és ezt a japánok hétről hétre bizonyítják is.
A japán futballforradalom – stratégiai mélység és kulturális magaslat
Amikor 1993-ban elindult a J-League, Japánban gyakorlatilag nem is létezett profi labdarúgás. Több mint 30 év elteltével azonban Japán Ázsia meghatározó futballnagyhatalmává vált: rendszeres résztvevője a világbajnokságoknak, klasszis játékosokat nevel, és folyamatosan emeli a futball színvonalát a kontinensen. De mégis hogyan lett mindössze három évtizedes professzionális működés alatt ilyen sikeres a japán futball?
Manchesterben nem kellett, az Everton játékmestere lett – Jack Grealish újra magára talált Liverpoolban
Jack Grealish idén nyáron került egy évre kölcsönbe az Evertonhoz, miután az előző szezonra teljesen kiszorult a Manchester City kezdőcsapatából. A 2021-ben még brit rekordösszegért szerződtetett balszélső gyakorlatilag létszámfelettivé vált Pep Guardiola együttesénél, aki nem tartott rá igényt erre az idényre, az azonban a katalán mester számára is nagyon fontos volt, hogy a focista folyamatosan játékban legyen. Az Everton tökéletes megoldásnak bizonyult, Grealish David Moyes menedzser feltétlen bizalmát élvezi, és meg is hálálja azt a pályán.
Meddig emelkedhet Gasperini a Romával?
Az AS Roma 15 forduló után a Serie A 4. helyén áll, mindössze három ponttal lemaradva az éllovas Internazionale mögött. Nagyon úgy tűnik, hogy Gian Piero Gasperini Bergamo után az örök városban is valóságot hajlít, mert ezt a teljesítményt sem a számok, sem a mutatott játék képe nem támasztják alá. A 67 éves olasz mester jelenleg az Atalantánál is gyengébb kerettel alkot Rómában, de erősen kérdéses, meddig lesz fenntartható ez az eredményesség.
Varga Barna az „egek ura” – de meddig tartja még a Fradi gravitációja?
Varga Barnabás elmúlt években mutatott lehengerlő teljesítményén nem győz ámuldozni az ország. Az a gólérzékenység, hatékonyság és magabiztosság, amit a Ferencvárosban és a válogatottban is rendre demonstrál a „fejeskirály”, példa nélkül áll a 21. század magyar labdarúgásában. És nincs ebben semmi túlzás, hiszen a 31 éves támadó nemzetközi szinten még produktívabb is, mint a bajnokságban – nem csoda, hogy elég egy balgán kommentált kihagyott meccs és a kattintásvadász magyar sportsajtót azonnal elkapja a gépszíj, hogy többet tán pályára sem lép a Fradiban.
Itthon tényleg sokkal nehezebb? – A Fradi és az NB I „terhe”
A Ferencváros egy a bajnokság szempontjából meglehetősen küszködős őszt követően a múlt héten aratott Kisvárda elleni két győzelmének köszönhetően ugyan visszaállt a Fizz Liga élére, de közel sem dőlhet hátra. Noha a Fradi sorozatban hét bajnoki címnél tart, a hazai dominanciája nem csak a tudásfölényéből következik, hanem a mindenkori legerősebb riválisok kiegyensúlyozatlanságból is. A rekordbajnok az előző három szezon mindegyikében produkált olyan pocsék szériákat, amelyek pusztán azért maradhattak büntetlenül, mert az ellenfelek soha nem tudták kihasználni azokat. De semmi sem garantálja, hogy ez mindig így lesz.
Az FTC otthon van az Európa-ligában
A Ferencváros sorozatban hetedik ősszel szerepel a nemzetközi porondon, ezen belül immár ötödik alkalommal az Európa-ligában, ahol egyre inkább otthon is érzi magát. Robbie Keane együttese öt forduló után az El-alapszakasz hatodik helyén áll és jó eséllyel megéri a kupatavaszt. Ez persze nem lenne újdonság, de a Fradi ebben a kiírásban mutatott teljesítménye egyértelműen biztatóbb, mint a korábbi években: szerkezetileg stabilabb, taktikailag érettebb – és mintha mentálisan is előrébb tartana. Kérdés persze, ez mire lehet elég tavasszal?
Rossi vagy Rossi – nincsen itt kérdés
Az újabb világbajnoki-selejtezős kudarcot követően a Magyar Labdarúgó-szövetség múlt héten kedden, éppen a magyar labdarúgás napján tartott elnökségi ülésén hallgatta meg Marco Rossi szövetségi kapitány szakmai beszámolóját, majd megerősítette posztján a trénert. Noha Rossi hosszú évek óta rendíthetetlennek tűnő össznépi támogatottsága egyértelműen megingott az írek elleni drámai vereség után, a leváltása nem volt, nem lehetett reális forgatókönyv – mert egyszerűen még csak nem is dereng valódi alternatívája a magyar futball horizontján.