A játékvezető tévedéseire Olmo reagált a legjobban, Pepe 41 évesen is a klasszis teljesítményt nyújtott

Mindkét szakvezető alaposan felkészült az ellenfele erősségeiből

A Spanyolország–Németország találkozón a torna két legtöbb gólt jegyző, legtöbb helyzetet kialakító, legjobb passzhatékonysággal rendelkező és számos más mutatóban is élen álló csapata találkozott. Előzetesen volt rá esély, hogy az eddig veretlen válogatottak és a fantasztikus adatok esetleg kioltják egymást, de szerencsére nem így lett. A németeknél Jonathan Tah vissza-, Emre Can bekerült a csapatba, a többi poszton nem történt változtatás egyik oldalon sem.

A két szövetségi kapitány fejében megfogalmazódó, összeállítással kapcsolatos kérdések közül talán Leroy Sané csapatban tartását és ezáltal Florian Wirtz padoztatását lehetne vizsgálni, azonban a spanyol villámszélsőkre gondolva gyorsan meg is kapjuk a választ. A Bayern München szélsője erősebb védekezésben, jobban tudja segíteni Joshua Kimmichet Nico Williams semlegesítésében.

Anthony Taylor elfogultsága, majd kompenzálása befolyásolta a találkozót

Ha már a legjobb teljesítményeket keressük rendszeresen, nem szabad elmenni szó nélkül az angol játékvezető, Anthony Taylor produktuma mellett sem. Ezúttal negatív értelemben. A Premier League legjobb sípmesterének tartott Taylor számtalan apró hibával, szabálytalanságok kétes, nem egyforma mércével mért megítélésével bőven befolyásolta a találkozó alakulását, kimenetelét és az elődöntőben szereplők kilétét. A találkozó első hat percében Toni Kroosnak adott túl nagy tiszteletet, három egyértelmű sárga kártyát érdemlő belépőjét még rossz szóval sem honorálta, szabad utat adva a párharcok más felfogású megközelítésének.

Antonio Rüdiger természetesen már nem esett a kivételezettek kategóriájába, ő az első szabálytalanságáért azonnal büntetésben részesült. Taylor a 40. percben Rodrinak is elnézett egy elnézhetetlent, Jamal Musiala volt a szenvedő és hátulról lebirkózott fél, a végére azonban helyreállt a rend: összesen 14 sárgával és egy piros lap kiosztásával zárta Taylor ezt az estét, megfosztva labdarúgókat az elődöntőben való szerepléstől úgy, hogy egyenlő mércével mérve, a találkozó elején elejét véve a keménykedésnek simán lehozható lett volna pár lappal ez az összecsapás. Tizenegyes nélkül azonban aligha, ezért is magyarázkodnia kell majd az egyetlen gyenge napot kifogónak.

Pedri sérülése a mindent eldöntő csapattárs pályára lépéséhez vezetett

A lapokkal meg nem torolt szabálytalanságok Pedri Eb-szereplésébe kerültek. Az FC Barcelona sztárját már a nyolcadik percben le kellett cserélni (nem is léphet már pályára a tornán), azonban ennek a momentumnak a szerencsétlensége adta a fordulópontját és a legjobb játékosát is ennek a mérkőzésnek: pályára lépett Dani Olmo. A több topcsapat által is kerülgetett lipcsei futballista a hosszabbítással együtt így 112 percet tölthetett a pályán, gólja és Mikel Merino 119. percben szerzett, mindent eldöntő találatához vezető gyönyörű beívelésén, gólpasszán túl egy híján minden csele sikerült, kilenc párharcot is nyert, beadásai, lövései mind pontosak voltak. Az ő pályára lépése új lendületet, a támadásokban fantáziát és több lehetőséget adott a spanyol csapatnak. A másik elődöntő unalma és minősége okán is ő a negyeddöntő első napjának legjobb játékosa.

Tömény unalom, biztonság és kockázatkerülés tökéletesre fejlesztve

Roberto Martínez és Didier Deschamps már nem gondolták annyira túl ezt az estét, mint a délután pályára lépett válogatottak szakvezetői. Portugál oldalon a várható gálakezdő futott ki a hamburgi zöld gyepre, de a franciáknál is csak egy kérdőjel volt: ki fogja pótolni az eltiltását töltő Adrien Rabiot-t. A kapitány választása Eduardo Camavingára esett.

Randal Kolo Muani is a csapatban maradt, azonban támadó képességeit ezúttal sem tudtuk megcsodálni. A két csapat az első játékrészben 0,07-es és 0,08-as xG-mutatóval zárt, 94 és 91 százalékos passzhatékonyság mellett, ami azt jelenti, hogy hagyták egymást játszadozni, a kapuk közelébe azonban még a bemelegítés alatt sem mentek. Az abszolút érdektelenségbe forduló játékrész legizgalmasabb momentuma az volt, amikor a francia mester érzékelte, hogy csapatának védekezése hordoz magában pár százaléknyi veszélyt Jules Koundé oldalán, ott lehet némi kellemetlenség Rafael Leao fickándozásával, így 20 pernyi játék után megcserélte Camavingát és N’Golo Kantét. Pont. Feladat letudva, helyzet nulla.

A portugál lehetőségekre Dembélé és Thuram érkezése szállította az ellencsapásokat

A második játékrész középen elkezdtek cserélni a csapatok és Ousmane Dembélé, majd nem sokkal később Marcus Thuram pályára lépésével apró reménysugarak léptek a képbe. A várakozás pedig cselekben, gyors megindulásokban, sokkal több portugál fejfájásban öltött testet, mégis Mike Maignannak voltak nagyobb védései. A mérkőzést jól keretezte és foglalta össze Kanté 88. perces távoli lövése. Amikor már ő is elveszti a fejét és megunja csapattársai tehetetlenségét és egy 25 méteres löketre szánja el magát, na ott tényleg nagy a baj.

A sors fintora, hogy a hosszabbítás második játékrészének a kezdő sípszavával pályára lépő Joao Felix azonnal egy jó beadást követően, kecsegtető helyzetből fejelt az oldalhálóba, majd nyolc labdaérintése és sikertelen párharcait követően állhatott a tizenegyespontra letett labda mögé. Rossz testbeszéddel, rossz szögből nekifutva. Ő lett az egyetlen labdarúgó, aki hibázott a párbajban, így Franciaország két öngóllal és egy értékesített büntetővel menetelt tovább az elődöntőbe, szerzett akciógól nélkül.

Dembélé 53 pernyi játékkal is legjobb, de nem nálunk

Nem csoda tehát, és ez is mindent elmond a találkozóról, hogy az UEFA Dembélét választotta a legjobbnak, a 120-ból 53 percnyi játékát is többre értékelték, mint a sok jóval többet játszóét. A szélsőnek három kísérlete volt, 19 átadásából 17 is társhoz ment, nyolcból hat csele is sikerült, hét párharcból is győztesen került ki és hat helyzetkialakítás is a neve mellé került.

Mi azonban a legjobbnak egy búcsúzót, a 41 éves Pepét választottuk. Ennyi idősen egymás után a második hosszabbításos mérkőzésen ilyen szinten helytállni, felvenni a versenyt világsztár ellenfelekkel, nem kis teljesítmény. Ráadásul 138 passzából 134 is sikeres volt, ez 97 százalékos teljesítmény, csak egy szerelési kísérlete nem sikerült, levegőben verhetetlen volt. Két olyan szituációban is mentett az utolsó pillanatban, amely hatalmas helyzet lett volna rutinja, szerelő lába nélkül. Pepével, Cristiano Ronaldóval és Toni Kroosszal három ikonikus alakja búcsúzott a tornának.

Kiemelt kép: Alamy Stock Photo