A Bodö/Glimt a norvég futball és egész Európa csodája
Már megint elképesztő bravúrt produkált a norvég Bodö/Glimt, hiszen a tavalyi döntős Inter kiejtésével a legjobb 16 közé jutott a Bajnokok Ligájában. Kilenc norvég játékossal a kezdőcsapatban, egy akkora várost képviselve, amelynek lakossága jó, ha félig meg tudná tölteni a San Sirót. A norvég csoda nyomában jártunk.
Tavaly első norvég csapatként jutott be valamely európai kupasorozat elődöntőjébe a Bodö, de úgy tűnt sokáig, a Bajnokok Ligája túl nagy falat. Az első hat alapszakaszbeli mérkőzéséből egyet sem tudott megnyerni, így pedig a 36 csapatos mezőnyben a 32. helyezettként érkezett meg az utolsó két körre. A két búcsúkörre, gondolhattuk, minthogy a Manchester City és az Atlético Madrid várt rá. Erre mi történt? Odahaza az angolokat 3–1-re, a madridiakat a Metropolitanóban 2–1-re győzte le, és a 23. helyen becsusszant a kieséses szakaszba.
Amikor az Inter 2010-ben BL-t nyert, a Bodö a hatodik helyen zárt – a norvég másodosztályban
Az a csapat, amelyik a San Siróban kilenc norvég játékossal állt fel, amely klub keretének összértéke nem sokkal nagyobb, mint a Ferencvárosé, de 600 millió euróval alacsonyabb az Interénél, amely a mindössze 40 000 lakosú Bodö klubja, azaz ha történetesen BL-döntőbe jutna – ne röhögjünk! – a város teljes népessége sem tudná megtölteni a Puskás Arénát.
De hogy még inkább érzékeltessük a siker értékét, emlékeztetve magunkat, hol is helyezkedik el a két klub a glóbusz futballtérképén: amikor az Inter utoljára megnyerte a Bajnokok Ligáját, 2010-ben, a Bodö a hatodik helyen zárt Norvégiában. A másodosztályban.
Nem csoda, ha nehezen hiszik el a szurkolói, amit látnak, átélnek, immár egy éve folyamatosan megtapasztalnak. A BBC a tavalyi, Tottenham Hotspur elleni Európa-liga-elődöntő előtt kereste fel norvégiai törzshelyükön a klub szurkolóit, akik egyöntetűen állították, az, hogy Európa legnagyobb stadionjait és városait bejárva drukkolhatnak szülővárosuk csapatának, egész egyszerűen hihetetlen, felfoghatatlan, ezt eddig legfeljebb a FIFA számítógépes játékában tehették meg.
14 éve még szertárosuk sem volt, a játékosok maguk mosták a felszerelést
Az északi sarkkörtől 80 kilométerre északra fekvő klub sikere történelmi távlatokat nyit: amellett, hogy az első norvég klub, amely a Bajnokok Ligája kieséses szakaszába jutott, egy több, mint 50 éves bravúrt ismételt meg. Utoljára az 1971–1972-es kiírásban az Ajax tudott az öt nagy bajnokság (angol, spanyol, olasz, német, francia) delegáltja ellen zsinórban négy mérkőzést nyerni a BL-ben (BEK-ben). A Bodö a Manchester City és az Atlético Madrid legyőzése után itt is, ott is megverte ugyebár az Intert. Noha nincs tíz éve, hogy a norvég másodosztályban szerepelt.
Havard Sakariassen, a Bodö sportigazgatója ugyancsak tavaly nyilatkozta azt a BBC kamerája előtt: „Emlékszem, hogy 14 éve szertárosunk sem volt, akinek oda lehetett volna adni a felszerelést. A játékosok abban jöttek edzésre, A tréning után hazavitték, és maguk mosták. Hol tartunk most ehhez képest…”
Hát ott, hogy pofonért járnak hozzájuk a legjobb csapatok is. Az Aspmyra-stadionban kikapott már 6–1-re a José Mourinho dirigálta AS Roma, de vereséggel távozott a Lazio, a Celtic, az FC Porto és a Besiktas is, az idei skalpokat meg már említettük.
„Ha mi meg tudtuk csinálni, más is képes rá” – mondta a sikeredző
A 8000 ezer fő befogadására alkalmas stadion egy mini oroszlánbarlang. Egyrészt a szurkolók jóvoltából, akik tetőtől talpig sárgában űzik-hajtják az övéiket, másrészt a műfű miatt, amelyen a nagycsapatok rendre megszenvednek. mert más a labda sebessége, máshogy pattan, egy szimpla passzhoz is másképp kell megrúgni rajta a labdát, mint a természetes gyepen, harmadrészt pedig az időjárás miatt, ami gyakorta szeles, hideg, zimankós.
Jostein Gundersen, a Bodö védője is kiemelte miniarénájuk jelentőségét tavaly, a Spurs elleni elődöntőre készülve: „Itthon valahogy nagyon magabiztosak vagyunk. Tudjuk, hogy az időjárás, a hideg úgyis a javunkra válik. Azt remélem, a mi sikerünk más kluboknak is inspirációval szolgál. Azt jelzi, hogy ha van egy összetartó társaság, ha egységes a csapat, és ha hiszel magadban, szerényebb anyagi lehetőségek mellett is fel tudod venni a versenyt a többiekkel. Persze kell egy kiváló edző is. A mi trénerünk nagyon intenzív, sosem tűnik elégedettnek, de maradéktalanul hisz bennünk. Nagyon tud bánni a játékosaival. Valószínűleg leginkább rajta múlik, hogy itt tartunk. Nagyon különleges edző.”
Sakariassen sem győzte dicsérni a mestert, Kjetil Knutsent: „Kjetil létfontosságú eleme a projektnek. Az a szenvedélyesség, a tűz, ami jellemzi, és amival fűti az egész rendszert, nagyon különleges.”
A norvégok amondók, ha nem is lehet Knutsent ugyanabba a kategóriába sorolni, mint Sir Alex Fergusont vagy Josep Guardiolát, ugyanakkora hatással van a Bodö eredményeire, mint ők ketten a saját klubjaikra.
No de mit mondott Knutsen az Inter kiejtését követő sajtótájékoztatón? „Nehezen hiszem el, ami történt. Bárki elhiszi? Én nem. A játékosok fantasztikusak voltak, nagyon büszke vagyok rájuk. Történelmi pillanatok ezek, nem csak a Bodö életében, a norvég futballéban is. Arra is nagyon büszke vagyok, hogy egy ilyen kisvárosból érkezve értük el ezt a sikert. Remélem, mindenkit ráébreszt arra, ha mi meg tudtuk csinálni, más is képes rá. Számomra ez a legszebb az egészben.”
A játékosok mellett dolgozó mentáltréner egy korábbi harci pilóta
És hogy mi a siker titka? Hát, biztos nem a pénz. Sokkal inkább egy alaposan kimunkált terv, ami a minél precízebb kiválasztáson nyugszik. Az alapvetés, hogy a játékosoknak alkalmasnak kell lenniük a Knutsen elültette magas intenzitású, hatalmas energiabefektetést igénylő futballra, de van valami más is. „Minden játékosunkban megvan az X-faktor – mondta a The Athleticnek néhány éve az akkori pályaedző, Morten Kalvenes. – Mindig feltesszük a kérdést, van-e legalább egy nagyon különleges képessége a kiszemeltnek, amire nekünk szükségünk van, amely mentén tovább fejleszthetjük, és ami igazán a csapat hasznára válhat.”
E szerint választanak játékosokat. De még egy adalék ahhoz, hogy mennyire aprólékosan, minden részletre odafigyelve működtetik a klubot: a mentáltréner egy korábbi harci pilóta, aki a saját tapasztalatait felhasználva igyekszik a játékosok gondolkodására, mentális képességére hatni, hangsúlyozva, hogy a hibát mindig muszáj azonnal kiértékelni, mert ahogy azt ő tapasztalta, a második vagy harmadik már végzetes lehet.
Egyelőre azonban úgy fest, a Bodö/Glimt mások végzete.
Borítókép: Angelos Tzortzinis/AFP via Getty Images
Ha első kézből szeretnél értesülni a legfrissebb futballhírekről, látogass el a Goal.com Magyarország weboldalára, ahol rengeteg exkluzív tartalom vár rád!
Szerző
